Teljesen átlagos nap, állapította meg a lány,
miközben a sarokba kucorodva kortyolgatta kávéját.
Felállt, hogy a poharat a mosogatóhoz vigye.
Valami megfoghatatlan érzés tört rá.
Egy hirtelen mozdulattal vágta a földhöz, adva meg
magát a kicsinyes vágynak, hogy törjön-zúzzon...
Szerette volna, ha előtte áll a férfi és mellkasát
apró ökleivel addig döngetheti, az összes hiány
okozta fájdalmával,amíg az, nevetve karjába nem kapja.
- megnyugodtál kedvesem? és ő,
szenvedélyesen kínálná fel magát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése