ma szeretnék
nagyon lassan gondolni rád
összehúzódva
kis mozdulatokba
mint a liliom szendergő víz felett
aki tudja hogy egyszer elmegy
mégis megmarad örökre
(tudod ma hallgatás helyett
verset képzeltem
valami egyszerűt
szépet
messzeség-színűt
hol a patakok hűvösödnek
és ahol jó utat tudsz kívánni
az elmenőknek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése