ma...

valahogy

mindent túlharsog a szenvedély

járatlan utakon kószál képzeletem...

szememben egy ártatlan könnycsepp

menedéket keres miközben az idő

ráncokra írja meséit az arcomon...

ábránd esik az ablaküvegre

a pillanat kicsúszik kezemből

könnycsepp befejezi útját

majd méltóságot nyit rám

egy másik pillanat...

(öleld át gyengeségeim...is)