Szeretem...

ahogy a vén fák 

a tóparton megtalálnak

és töretlen szenvedéllyel

átölelve, mint ősi titkot

adják nekem :

- a füvek illatát

a hajnal remegő táncát

hold ezüstös csillogását

és a csodák illatos vágyát...

Szeretem, ahogy elmesélik

a csend méltóságát,

a könny kiontott hatalmát,

testem óhaját és lelkem 

halk, de bőröm alatt vágtató

leírhatatlanul szép álmát,

s mindezt, mint fénylő 
 drága kincset -

Szeretem,ahogy

szavak nélkül tanítanak

szépnek lennem...