a világon kívül
halkan
a fájdalomnak
nevet adva beszélsz
hozzám
nem látod
(fal emelkedik előtted)
hogy én
már nem tudok
kisebbre zsugorodni
a rémületben
hogy megértselek
de te ne félj
menj tovább
hisz az ég felé tartva
én tanítottalak
- és most Isten
a háttérből
(finom mosolyával)
engem is tanít -
énekelni
hangtalan
(Átfésülgette - segítségül - eme verset: Hatházi Áron)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése