neked



ma szeretnék
nagyon lassan gondolni rád
összehúzódva 
kis mozdulatokba
mint a liliom szendergő víz felett
aki tudja hogy egyszer elmegy
mégis megmarad örökre

(tudod ma hallgatás helyett
verset képzeltem
valami egyszerűt
szépet
messzeség-színűt
hol a patakok hűvösödnek
és ahol jó utat tudsz kívánni 
az elmenőknek)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése