neked adtam...

a gerincemen végig futó bizsergést
szemeimből - a kéket a feketét
az ágyam fölött eltérdelt imákat
asszonyok völgyének esszenciáit

olyan rég
hogy nem is emlékszem

és tudom
hogy mindent megbocsátasz
mert megyek veled
fogom a kezed

el ne véssz  - te is